Egy újabb mesterséges intelligenciával ellátott eszköz kerül a fókuszba, amelyet „barátként” viselhetünk a nyakunkban. A felhasználó számos érdekes technikai részletre és marketingfogásra hívja fel a figyelmet: a készülék például nem rendelkezik kamerával, mégis képes visszajelzést adni olyan helyzetekben, amelyeket normálisan csak vizuálisan lehetne érzékelni.
Az eszköz állandóan figyel, passzívan rögzíti a környezeti hangokat és bizonyos biometrikus adatokat, miközben a vállalat igyekszik megnyugtatni a vásárlót adatvédelem és titkosítás terén — ugyanakkor a felhasználási feltételek egészen meglepő, sőt aggasztó részleteket tartalmaznak.
Felmerül a kérdés, mennyire tud valódi kapcsolatot pótolni egy mesterséges társ, és hol húzódnak a határai a gép és ember kapcsolatának, különös tekintettel arra, hogy a készülék képes folyamatosan beavatkozni a felhasználó mindennapjaiba. Vajon miért választják egyre többen azt, hogy ilyen eszközt használnak, és milyen társadalmi jelenségekre reflektál a „mesterséges barát” térnyerése?
Közben a videó rávilágít arra is, milyen különleges tulajdonságai vagy éppen hiányosságai vannak az AI-pinnak, illetve milyen visszajelzések érkeznek, amikor valódi emberekkel tesztelik. Felvetődik: képes lehet-e egy ilyen digitális társ orvosolni a magányosság járványát, vagy inkább tünete, mint megoldása ez a jelenség?