Egyre inkább a mesterséges intelligencia korát éljük, de a bizalom kiépítése ezekben a technológiákban különösen összetett. Míg a klasszikus gazdaságelmélet szerint a tranzakciók során könnyen megállapítható, mit kapnak a felek, az AI rendszerek esetében ez sokkal képlékenyebb, mivel nem tudjuk pontosan, mi zajlik „a dobozban”.
Az utóbbi időszakban több vihart váltott ki a fejlesztők körében az OpenAI, különösen a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia aranyérem körüli bejelentés, mely során többen megkérdőjelezték az eredmények hitelességét, mivel a hivatalos értékelési útmutatóhoz nem fértek hozzá. Ez újabb réteget adott a már meglévő átláthatósági problémáknak.
Más AI laborok, mint a Meta vagy az Anthropic, szintén egyedi „bizalmi ujjlenyomattal” rendelkeznek. Míg a Meta elsősorban pénzzel próbálja behozni a lemaradást és elérni fejlesztési céljait, addig az Anthropic etikával és óvatos optimizmussal közelít. A Google technológiailag kiemelkedő, ám felhasználói felületük gyakran elmarad az elvárt szinttől.
A bizalom kérdése minden szereplőnél máshogy alakul, és nehéz egyenértékű módon értékelni a nagy AI műhelyeket. Néhol a transzparencia hiánya, máshol a PR érdekek, vagy épp a túlzott optimizmus jelent kihívást. A videó azt vizsgálja, milyen szabályokat és szempontrendszert érdemes kialakítani, hogy a felhasználók jobban eligazodjanak az AI modellek világában.
