Az OpenAI legújabb videógeneráló eszköze, a Sora 2 hatalmas visszhangot váltott ki a technológiai közösségben, miközben a felhasználók elkezdték tesztelni az alkalmazás képességeit. Az első tapasztalatok szerint bár történt előrelépés a minőségben, továbbra is sok a használhatatlan, hibás klip, amelyek között csak ritkán készül jól működő videó.
Különösen vitatott területnek számít a szerzői jogok kérdése. Egyre élesebb ellentét húzódik azok között, akik az eredeti alkotók jogait védik, és a technológiai szereplők között, akik szerint az AI-hoz felhasznált tartalom szabadon elérhető kell, hogy legyen a fejlődéshez. Több pert is indítottak már az AI-cégek ellen, de ezek kimenetele és a törvényalkotók hozzáállása továbbra is bizonytalan.
A pénzügyi adatok is rávilágítanak az AI csúcsra járatott hype-jára: az OpenAI több milliárd dolláros bevétel mellett hatalmas veszteségeket halmoz fel, miközben újabb és újabb finanszírozási körökre kényszerül. Mindez összefonódik az olyan cégek érdekeivel, mint az Nvidia, amely a szükséges hardverek fő beszállítója, és az AI-befektetésekből származó hatalmas profitot zsebel be.
Felvetődik a kérdés: mennyire tartható fenn ez az üzleti modell, ahol a cégek egymás között pörgetik a pénzt, miközben az infrastruktúra és az energiahasználat is robbanásszerűen növekszik? Egyes vélemények szerint a jelenlegi mánia emlékeztet a dotkom-lufi időszakára.
Érdekességként megjelenik az az elképzelés is, hogy a jövőben akár az űrben épített adatközpontokat használhatnak majd az AI rendszerek energiaigényének kiszolgálására. Az egész diskurzus jól mutatja, milyen intenzív és sokrétű gondolkodás zajlik a mesterséges intelligencia valódi értékével, hosszú távú szerepével és gazdasági fenntarthatóságával kapcsolatban.
