Az utóbbi időben újfajta kiberfenyegetésekkel kell szembenézniük a kriptovilág szereplőinek. Egyre gyakoribbak az olyan támadások, ahol a hackerek már nemcsak a szoftvereket, hanem magukat a felhasználókat célozzák meg, ráadásul a mesterséges intelligencia is aktívan részt vesz ezekben.
Drámai események játszódtak le különböző kriptotőzsdéken; hatalmas összegek tűntek el pillanatok alatt, és ezek mögött gyakran állami hátterű hackercsoportok, például Észak-Koreából származók állnak. Felmerül a kérdés, hogyan képesek az új generációs AI-ügynökök tökéletes hamis videókat vagy hangokat készíteni, amelyekkel teljesen megtévesztenek még tapasztalt biztonsági szakértőket is.
Az is szóba kerül, hogy a hagyományos jelszavas védelem ma már elégtelen; a hangklónozástól a SIM-cseréig számtalan támadási mód jelent meg, amelyekkel közvetlenül férhetnek hozzá az emberek pénzéhez. Fontos kérdéseket vet fel, hogy miként védhetjük meg magunkat: mennyire segítenek az új hardveres pénztárcák, pass-key-k és többlépcsős azonosítási megoldások? Vajon van-e már most olyan technológia, amellyel teljes biztonságban tudhatjuk vagyonunkat?
Az anyag kitér arra is, miként cserélhetjük le az elavult banki rendszert decentralizált vagy alternatív kriptós ökoszisztémák használatával. Felmerül a passzív jövedelem építésének lehetősége, miközben szó esik a mobiltelefonbiztonság alapvető fontosságáról, hiszen a támadók gyakran ezen keresztül szerzik meg az érzékeny pénzügyi adatokat. Új e-mail címek, aliasok, szoftveres és hardveres védelmi megoldások, továbbá a személyazonosság elrejtése is fókuszba kerül.
