A CES 2026 rendezvénye nem pusztán a legújabb fogyasztói eszközökről szól – idén a technológiai ipar egészének fordulópontjává vált, ahol a vállalatok, köztük az OEM-ek és adatközpont-üzemeltetők, együtt alakítják a jövő AI infrastruktúráját és beszállítói láncait.
Kiderült, hogy a fő prioritás az olcsó, megbízható és folyamatosan üzemelő mesterséges intelligencia biztosítása ipari léptékben. Az Nvidia például teljes AI-gyárakat kínál a klasszikus GPU-generációk helyett, amelyeket kifejezetten az óriási méretű modellek és kontextusablakok kiszolgálására fejlesztettek.
Az OpenAI ambiciózus infrastruktúra-beruházásokkal válik az új korszak egyik kulcsszereplőjévé: gigawattokban mérhető szerződéseket köt az Nvidiával, az AMD-vel és a Broadcommal, valamint több milliárd dolláros felhőkapacitást biztosít magának, hogy lépést tartson az AI iránti robbanásszerű kereslettel. Ezek a lépések arra is rávilágítanak, mennyire kritikus lett a memóriaellátás, az adattovábbítás, valamint a skálázható AI szerverszolgáltatás – nemcsak a számítási teljesítmény, hanem az adattárolás és memória kezelése is meghatározóvá vált.
Új piaci realitás rajzolódik ki: az AI versenyt most már nem csupán chipgyártók vívják, hanem egy teljes iparági „gyárverseny” bontakozik ki, ahol a szereplők abban mérik erejüket, melyikük tud ipari szinten, hatékonyan és gyorsan AI-szolgáltatásokat biztosítani. Ebből az is következik, hogy az olyan cégek, mint az OpenAI, a Samsung, az SK Hynix vagy az Anthropic, összetett, többpilléres ellátóláncokat alakítanak ki, hogy elkerüljék a technológiai szűk keresztmetszeteket és kielégítsék az exponenciális keresletet.
A kérdés már nem az, hogy ki gyártja a legerősebb chipet, hanem az, hogy ki tudja biztosítani az AI „gyári skáláját” – vagyis az infrastruktúrát, amelyen keresztül a mesterséges intelligencia szinte minden digitális és fizikai területen megjelenik, a felhőszolgáltatásoktól a robotikán, az autóiparon át a fogyasztói eszközökig.
