Az amerikai gazdaságban az utóbbi időszak legnagyobb mozgatórugójává vált a mesterséges intelligencia, amely egyes vélemények szerint akár a recesszió elkerülésében is kulcsszerepet játszhat. Felmerül a kérdés: mit jelent az, hogy az AI hozzájárulása már meghaladja a fogyasztói költésekét, amikor ezek nagyságrendekkel dominánsabbak az ország GDP-jében?
Nagyon kevés cég – főként a Szilícium-völgyi és seattle-i technológiai óriások – képes kihasználni ezt az új hullámot, miközben a hagyományos technológiai szektor nagy része még mindig a háttérben marad. Vajon mennyire fenntartható ez az újszerű, szinte példátlanul gyors növekedési ciklus, és hogyan viszonyulhat hozzá egy későbbi lelassulás vagy megtorpanás?
A fellendülés árnyoldala is komoly súllyal jelenik meg: az AI-technológiákhoz óriási mennyiségű elektromos áramra van szükség, melynek következtében bizonyos amerikai államokban drámaian emelkedtek az áramárak. Az AI folyamatos terjeszkedése közvetve a munkaerőpiacra is hat, felvetve a munkanélküliség kockázatát, miközben a vállalatok hatékonysága és profitja nőhet.
Érdekes összehasonlítás figyelhető meg a hasonló üzleti modellel rendelkező technológiai vállalatok között is: azok a cégek, amelyek időben beépítették az AI-t a tevékenységeikbe, kiemelkedő növekedést tudtak felmutatni, míg a tradicionális modelleknél visszaesés látszik. Ez a változás nemcsak a tőzsdén, hanem a mindennapi életben is érzékelhető lehet.
Mindezek alapján jogosan vetődik fel a kérdés: hosszú távon pozitív vagy negatív hatással lesz a mesterséges intelligencia az amerikai társadalomra és gazdaságra? A videó különböző forgatókönyveket vázol fel az AI rövid- és hosszú távú hatásairól, különös tekintettel a foglalkoztatásra, inflációra és társadalmi jólétre. A lehetséges következmények sokfélesége miatt a téma jóval komplexebb, mint amilyennek első pillantásra tűnik.
