Az AI technológiát fejlesztő vállalatok elképesztő ütemben lettek a világ legnagyobb hitelfelvevői között. Hatalmas infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak – adatközpontok, chipek, energiabővítések –, amelyek túlnőttek a cégek korábbi óriási készpénzállományán, így ma már jellemzően óriási kötvénykibocsátásokkal fedezik költségeiket.
Figyelemreméltó újítás jelent meg az AI-korszakban: például a Meta egy külön céget (SPV) hozott létre a Hyperion campus finanszírozására, hogy a hitel egy része lekerüljön a saját mérlegéről, sőt már maga a chip is lehet fedezet. Az Nvidia GPU-ira épülő hitelek beruházások új hullámát indították el, és a befektetők között óriásalapok (például PIMCO, BlackRock) mellett nyugdíjalapok és biztosítók is megjelentek.
Közben a kötvénypiac már jóval az AI cégek hitelfelvétele előtt túlterhelt volt, elsősorban az amerikai állam növekvő eladósodása miatt. Az államkötvények hozama rég nem látott magasságba emelkedett, és a piac egyre nehezebben tudja elnyelni az új kibocsátásokat. Ez a hitelfelvételi költségek gyors emelkedéséhez vezetett, ami tovább gyűrűzik a részvénypiacokra és más eszközosztályokra.
A videóban körüljárják, hogyan nőtt túl az AI új beruházási hulláma a korábbi cégprofitokon, milyen kreatív pénzügyi struktúrák vették át a helyét, és miként fonódik össze az egész rendszer – a kötvénypiactól a kriptovalutákig – egyetlen, bonyolult pénzügyi láncolatba. Felmerül a kérdés: meddig bírja ezt a kötvénypiac, és mi történik, ha valahol megborul a lánc?
