Az AI jelentősége a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai kérdéseként jelenik meg, hiszen a technológiai dominancia világhatalmi súlyt jelent. A mesterséges intelligencia, mint könnyen elérhető erőforrás, radikálisan alakítja át a globális erőviszonyokat, újrarajzolva a nagyhatalmak közötti kapcsolatokat.
Az Egyesült Államok és Kína között kiélezett verseny bontakozik ki az AI fejlesztésében és alkalmazásában, miközben mindkét ország saját sebezhetőségeivel küzd: az USA ipari bázisának hiánya, míg Kína számítási kapacitásának hiánya akadályozza a haladást. Az exportkorlátozások Kínában innovációra sarkallnak, és új kutatóközpontok gyors fejlődéséhez vezetnek.
Érdekes kérdésként merül fel, mi lesz Európa, Ázsia többi része vagy Afrika szerepe ebben az új világrendben. Bár Európa sok tehetséggel és tőkével rendelkezik, az egységes iparpolitika és a gyors döntéshozatal nehézségei miatt eddig nem tudott felzárkózni a nagyhatalmakhoz. A Közel-Kelet is a figyelem középpontjába kerül, ahol nagy értékű AI-hoz kapcsolódó üzletek születnek, így a régió egyre inkább az amerikai befolyás alá kerül.
Felvetődik, hogy a technológiai fejlődés mellett a gazdasági és energia-infrastruktúra stratégiai jelentőséget kap, és hosszú távon meghatározhatja, ki lesz meghatározó szereplő az AI világában. Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy az AI nem csupán technológiai, hanem alapvetően geopolitikai kérdéssé vált.
