Az idei davosi Világgazdasági Fórum középpontjába egyértelműen a mesterséges intelligencia került, amely minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a globális politikai és gazdasági vezetők körében. Kiemelt témák között szerepelt az USA és Kína közötti AI-verseny, a GPU-diplomácia, valamint az innovációk alkalmazási lehetőségei.
Különös figyelmet kaptak azok a technológiák, amelyek alapjaiban változtathatják meg a gyártók, kormányok és vállalatok működését – mint például az autonóm robotok, az űrbe telepített adattárolás és energiaellátás, vagy az egyre nagyobb AI-ügynökök gazdasági szerepe. Az előadások során átfogó vita bontakozott ki az AI gyors fejlődéséről, és arról, hogy vajon érdemes-e lassítani a fejlesztést, illetve miként képes a társadalom alkalmazkodni a változásokhoz.
Az energetika területén ütköztek a hagyományos és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nézetek; az egyik oldalon az energiaintenzív infrastruktúrák szükségessége, a másikon a napenergia és az űrből történő energiatermelés jövője állt. Emellett szó esett a narratívák, médiaképek és szabályozóipar szerepéről abban, hogy miként alakítják a közvéleményt az új technológiákkal kapcsolatban – legyen szó akár a félelemkeltésről, akár a pozitív jövőképek felmutatásáról.
A gazdasági és társadalmi átalakulás mellett az adatvédelem, az AI-etikusság és a szuperintelligenciához vezető utat övező bizonytalanságok is napirendre kerültek. A szakmai viták, személyes beszámolók és panelbeszélgetések egyaránt rávilágítottak arra, hogy a világ vezetői ugyan kíváncsiak az AI-ban rejlő lehetőségekre, de egyben aggódnak is a kockázatok, a szabályozás és a társadalmi hatások miatt.
