Jogtörténelmi jelentőségű perek mutatják meg, hogyan formálja át az AI-technológia a szerzői jog fogalmát: egyes bíróságok szerint az AI rendszerek törvénytelenül másolnak, míg mások innovációként tekintenek erre a gyakorlatra. Két szinte azonos ügy teljesen ellentétes ítéleteket eredményezett, holott mindkettő AI-t érintő szerzői jogi kérdéseket vizsgál.
A tét hatalmas: akár milliárdokat követelhetnek a szerzők, ha bizonyítják, hogy az AI-cégek engedély nélkül használták fel a műveiket. A vita lényege, hogy az AI rendszerek „fair use”-ra hivatkozva ingyen akarnak felhasználni kreatív tartalmakat, de egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a piac, a szerzők és a jogásztársadalom részéről is.
A négyes teszt – felhasználás célja, a mű jellege, felhasznált mennyiség, piaci hatás – körül forog minden: mennyiben más az AI által feldolgozott alkotás, mint az eredeti? Szakértők vitatkoznak arról is, hogy a piac telítődése AI-generált tartalommal valódi károkat okoz-e az emberi alkotóknak.
Felmerül az is, hogy a mesterséges intelligencia tanulása mennyiben tekinthető „másolásnak”. Az emberi agy csak inspirálódik, de az AI valóban létrehoz könyvtárakat a teljes művekből – ez kulcsfontosságú jogi szempontból. Sokan szerint a jelenlegi rendszer nem véd meg kellőképpen, és teljes egészében új szabályozásra lenne szükség egy feltörekvő korszakhoz.
Végül a globális jogi különbségek és a deepfake, AI-arcfelismerés, illetve az AI által végrehajtott szabadalmi feltalálások is merőben új kihívásokat jelentenek. Alapvető kérdések vetődnek fel arról, hogy meddig terjed a kreatív jog, kié az AI által felfedezett találmány, és meddig tartható fenn az emberi alkotás értéke?
