A mesterséges intelligencia és az adatközpontok környezetre gyakorolt hatása áll a CNN Creators aktuális részének középpontjában. Felvetődik a kérdés, hogy az egyre növekvő számú AI-lekérdezés és felhőalapú szolgáltatás milyen mértékben növeli a víz- és energiafogyasztást világszerte. Az Egyesült Királyság vízhiányos térségeiben például már most komoly aggályokat okoz a nagy adatközpontok vízhasználata, miközben olyan gigaprojektek indulnak, mint az Equinix által fejlesztett DC1, Európa legnagyobb adatközpontja Potters Bar mellett.
Nemcsak a helyi lakosok és természetvédők szólalnak fel a zöldterületek beépítése és a növekvő energiaigény miatt, hanem felmerül annak igénye is, hogy a technológiai óriások – többek között az Amazon Web Services, a Microsoft Azure, illetve a Netflix – fenntarthatóbb üzemeltetési megoldásokat alkalmazzanak, például száraz hűtési rendszereket. Miközben a tárgyalt adatközpontok többsége még főleg fosszilis energiaforrásokra támaszkodik, az alternatív energiák – mint a napenergia – alkalmazása egyre hangsúlyosabbá válik.
A műsor bemutatja azt is, hogy az AI nem csak energiaigényes, hanem kifejezetten pozitív hatásokat is kiválthat a természeti környezet védelmében. Hawaii-ban például biológusok mesterséges intelligenciával és a Google DeepMind által fejlesztett Perch szoftverrel küzdenek a veszélyeztetett madárfajok fennmaradásáért: hangfelvételeken keresik a ritka fajokat, így célzottabb természetvédelmi lépéseket tehetnek.
Elgondolkodtató kérdések merülnek fel arról, miként válik az AI a mindennapok részévé, hogyan találhatók meg a fenntartható használat arany középútjai, illetve milyen társadalmi és ökológiai kompromisszumokat kíván a technológiai fejlődés. A műsor végig arra ösztönöz, hogy kritikusan gondolkodjunk arról, mire használjuk az AI-t: vajon érdemes-e energiaigényes rendszerekkel levelezést írni, vagy inkább olyan területekre összpontosítsuk a fejlesztést, ahol annak társadalmi haszna is jelentős?
