Az elmúlt másfél évtizedben drámai változások történtek az információmegosztás terén, amelyek jelentősen hozzájárultak a populizmus, a polarizáció és az intézményekbe vetett bizalom csökkenéséhez. Ezt a folyamatot különösen a közösségi média térhódítása katalizálta, amely kiszélesítette a véleménynyilvánítás lehetőségeit, és teret adott a szélsőséges hangoknak.
Az információs forradalmak természete mindig befolyásolta, hogy kik, milyen formában szólalhatnak meg. Amíg egyes technológiák a demokrácia irányába mutattak, addig mások inkább egy szűk elit kezébe koncentrálták a befolyást. Érdekes párhuzam vonható a közösségi médiaplatformok és a korábbi médiatechnológiák között: míg a TikTok vagy épp a nyomtatott sajtó a pluralizmust és a radikális nézeteket erősítette, a rádió és televízió inkább a mérsékelt álláspontokat emelte ki.
Felmerül a kérdés, hogy az AI chatbotok melyik irányba terelhetik a közbeszédet. Az első adatbázis-alapú kutatások szerint ezek az eszközök hajlamosak a szélsőséges nézetek mérséklésére, inkább a szakértői alapú, kiegyensúlyozottabb állásfoglalásokat támogatják, szemben a szenzációhajhász, virális tartalmakat kedvelő közösségi médiával.
Egyelőre úgy tűnik, az AI chatbotok kevéssé adnak teret összeesküvés-elméleteknek, és képesek eltávolítani beszélgetőtársaikat a legszélsőségesebb álláspontoktól is. Ugyanakkor ezek még kezdeti eredmények, és kérdéses, hogy a technológia fejlődésével később is marad-e ez a tendencia.
