Az elmúlt másfél évben elképesztő mennyiségű – több mint 3,3 billió dollár – tőke áramlott mesterségesintelligencia-közeli vállalatokba, ami a német gazdaság egészét is felülmúlja. Néhány, AI-hoz kapcsolódó cég ma már az S&P 500 index több mint 30%-át teszi ki, ami példátlan piaci koncentrációt jelent.
Napjainkban az AI-részvények több alkalommal is radikális árfolyamingadozásokat produkáltak – egyetlen negyedév során például 400 milliárd dollárnyi nyereséget veszített el a piac néhány órán belül, a piaci mozgások pedig már teljesen elszakadtak a hagyományos gazdasági fundamentumoktól. Az infláció, az alacsony kamatkörnyezet és a világméretű likviditásnövelés együtt rendkívüli spekulációs hullámot indított el, amely most szinte kizárólag a jövőbeli ígéretekből táplálkozik.
A reflexivitás elmélete szerint a piacok nem pusztán lekövetik, hanem formálják is a valóságot. Az AI-piac esettanulmányán keresztül az előadó arra világít rá, hogy az árrobbanásokat gyakran nem a tényleges eredmények, hanem az árazott várakozások, azaz a kollektív hiedelmek hajtják – ez az önmagát erősítő visszacsatolás könnyen vezethet buborékok kialakulásához.
A videó érdekes kérdéseket vet fel: meddig bírja a piac ezt az elszakadást a gazdasági realitásoktól? Mit jelent, ha a beruházások már az elkövetkező 150 évre előre árazottak? Mekkora a valós társadalmi és gazdasági kihívás, ha az AI valóban elhozza az ígért forradalmat? Hogyan kezeljük egy olyan piacot, ahol az ármozgásokat sokszor csak a hangulat és a narratíva hajtja?
Az előadó végigveszi a dotcom korszak tanulságait is, amelyek párhuzamba állíthatók a jelenlegi AI-őrülettel. Rámutat arra, hogy a tartós siker kulcsa nem feltétlenül a hype követése, hanem az infrastruktúra, a valós bevétel, valamint a diverzifikáció és a hosszú távú gondolkodás lehetnek. A videó felveti a kérdést: mi lesz, ha a piac menet közben elveszíti a hitét a jövőben? Mi következik, ha a puszta várakozások helyett ismét a gazdasági alapok kerülnek előtérbe?
