Az utóbbi időben az AI-beruházások kapcsán komoly kérdések merültek fel: a nagyvállalatok, mint az Oracle, hatalmas összegeket költenek adatközpontok építésére, ami jelentősen meghaladja a várakozásokat. Egyes elemzők szerint a bevételek növekedése messze elmarad a kiadásoktól, miközben ezek az óriásprojektek jórészt hitelből finanszírozódnak.
A videó külön kitér arra, hogyan hat ez a folyamat a technológiai piac többi részére. Az AI adatközpontok iránti kereslet az egekbe repítette az olyan fontos alkatrészek, mint a RAM árát. Ez a helyzet olyan szintet ért el, hogy még a nagy gyártók, például a Samsung saját mobilrészlege sem jut hozzá elég memóriához, mert minden készletet a data centerek számára értékesítenek.
Mindeközben a technológiai termékek ára emelkedik, nemcsak a hardver, hanem a szolgáltatások területén is: a szoftver-előfizetések havidíja is megnőtt az AI funkciók bevezetése miatt, amelyekre sok felhasználó valójában nem is tart igényt. Az energiapiacon is nyomás érezhető, az USA-ban például az áram árát növeli az adatközpontok erősödő fogyasztása; néhol gázturbinákat kell telepíteni a központok működtetéséhez.
Felmerül a kérdés, hogy a hatalmas fejlesztések és folyamatos AI-integráció ellenére miért nem érzékelhető látványos gazdasági növekedés vagy termelékenységi ugrás? A videó rávilágít arra is, hogy az AI valós teljesítménye és haszna gyakran nem felel meg a vele kapcsolatos elvárásoknak; ehelyett egyes funkciók, szolgáltatások, sőt a termékek is gyakran romlanak, miközben mindenhová ‘AI-ready’ címkék kerülnek. Vajon elérkezett már az AI-robbanás, vagy csak egy újabb hype-ciklus tanúi vagyunk?
