A mai digitális világban a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásai egyre inkább hétköznapivá válnak, de velük együtt új, eddig nem látott biztonsági kockázatok is megjelentek. Az elmúlt napokban több országban is AI-t használó hackertámadások rázták meg a közvéleményt: francia szupermarketek hűtőit kapcsolták ki távolról, Japánban kibervészhelyzetet hirdettek, és Dél-Koreában ingyenes AI-eszközzel loptak banki adatokat.
Egy új támadástípus, az úgynevezett „distillation attack” kapcsán különös figyelem irányult az Open Code nevű AI kódolási platformra, amelynek fejlesztői folyamatos, 48 órán át tartó hackertámadást éltek át. Itt kritikus szerepet kapott az API-kulcsok szerepe: ezek birtokában gyakorlatilag bárki súlyos költségeket okozhat a felhasználóknak, ha illetéktelenül megszerzi őket.
Az adatszivárgások hátterében jellemzően olyan „monkey see, monkey do” mesterséges intelligencia-modellek állnak, amelyek más, fejlettebb modellek válaszainak lemásolásával fejlődnek. Egyes alternatív, legtöbbször cenzúrázatlan kínai AI-modelleket, mint például a Deepseek, Quen vagy GLM 5.3, rendszeresen vádolnak azzal, hogy más szolgáltatások kulcsait felhasználva tanulnak.
Külön veszélyt jelent, hogy ma már pár dollárért vagy ingyen letölthető, cenzúrázatlan AI-modellekkel, minimális technikai tudással is komoly károkat lehet okozni – akár globális szinten is. Ez felveti a kérdést, hogy a jövőben miként védekezhetnek a cégek és felhasználók ezek ellen a folyamatosan fejlődő fenyegetések ellen, és hogy a kibertámadások miként alakítják majd az AI jövőjét 2027-ig és azon túl.
