Gyerekeknél szinte végtelen kíváncsiság tapasztalható a világ iránt, de ahogy idősebbé válunk, gyakran úgy érezzük, ez a kíváncsiság alábbhagy. Felmerül a kérdés, valóban elveszítjük-e ezt a gyermeki érdeklődést, vagy csak átalakul?
Pszichológiai kutatások különböző eredményekhez vezettek: vannak tanulmányok, amelyek szerint idősebb korban kevésbé vagyunk nyitottak, mások viszont azt mutatják, hogy a kíváncsiság nagyobb lehet az idősebb generációk körében. E mögött agyi működések és kémiai változások is állhatnak, például a dopamin szerepe kiemelt, amely folyamatosan változik az évek során.
További izgalmas felvetés, hogy milyen típusú kíváncsiságot éreznek gyakrabban az emberek idősebb korukban: az általános, állandó érdeklődést (trait curiosity) vagy inkább az adott pillanatban fellángoló, konkrét kíváncsiságot (state curiosity). Kiderül, hogy a kíváncsiság nemcsak az újdonságkeresésről szól: fontos szerepet játszik a mentális egészség fenntartásában, a memóriában, sőt akár a kognitív hanyatlás lassításában is.
Mi befolyásolja azt, hogy valakinek melyik kíváncsisága marad aktív éveken át? Hogyan mérhető ez? Vajon az életkorral járó tapasztalatok átalakítják a kíváncsiság formáját? A videó számos kutatást és példát hoz fel, hogy feltárja ezt a komplex kérdéskört, miközben saját élményeket, hosszú távú tanulmányokat és személyiségjellemzőket is bemutat.
