Milyen viszonyban áll az agy működése a számítógépek információfeldolgozásával? A beszélgetésben felmerül annak az elterjedt nézetnek a megkérdőjelezése, miszerint tudatunk csupán leírható algoritmusokkal, vagyis a folyamatok lényegében „hardverfüggetlenül” működnek.
Elgondolkodtató kérdés merül fel: valóban éles határ húzható a működés (szoftver) és a megvalósulás (hardver, vagyis az agy anyagi alapja) között, vagy valójában elmosódnak ezek a különbségek? Az interjú során szóba kerülnek azok a szemléletek, amelyek szerint a számításelmélet, algoritmusok és Turing-gépek csak leegyszerűsítő modellek, és ezek a metaforák sem a biológiai életet, sem a gépi rendszereket nem írják le teljes mértékben.
Felszínre kerül a kérdés, hogy maga a gépi gondolkodás sem feltétlenül algoritmusokra szűkíthető. Mi az, amit ezek a modellek elfednek a valóságból? Mire alkalmas egy szimuláció, és mik a korlátai annak, ha csak algoritmikus megközelítésből próbáljuk magyarázni akár a tudatot, akár a gépek működését?
Külön érdekesség, hogy a beszélgetés során például a metabolizmushoz hasonló, „nem algoritmizálható” biológiai folyamatok elemzésével tágabb kontextusba kerül a számításelmélet. Emellett felvetődik, hogy létezhetnek olyan gépi vagy biológiai rendszerek, amelyek a klasszikus Turing-gép modelljein túlmutató, ún. hiperkomputációs képességekkel bírnak.
Utolsóként szó esik a gépi és biológiai rendszerek összehasonlításának kreatív lehetőségeiről, valamint arról, hogyan bővülhet a tudásunk újabban felismert, dinamikus és emergens folyamatok megértésén keresztül.
