Miként érzékeli az agyunk a valóságot, és vajon képes lenne-e megkülönböztetni azt, ha csupán egy üvegbe zárva, mesterséges jeleket kapna? Ezzel a filozófiai kérdéssel indul a videó, amely a gondolkodás, az önazonosság és a tudat határait feszegeti.
A személyes nosztalgia, egy gyerekkori teknős emlékének felidézése vezeti át a nézőket a virtuális kedvenc gondolatába. Az alkotó bemutatja saját fejlesztésű játékát, amelyben egy agyat kell gondozni, mintha csak egy Tamagotchi lenne, ám a tét ezúttal a tudat épsége és boldogsága.
A játék mechanikája a napirend, etetés, játék és a ‘brain fog’, azaz az agyköd menedzselése köré épül, mindezt dobókockák és kreatív kellékek segítségével. Megjelennek érdekes ötletek, mint például saját készítésű játékkészlet vagy a játékszabályok papíralapú, minizine formátuma.
A videó számos egyedi hangvételű megjegyzéssel világít rá, mennyire kötődhetünk egy mégoly abszurd virtuális „háziállathoz”, illetve miként válhat a napi törődés akár személyiségfejlődéssé vagy felesleges, de szórakoztató rögeszmévé. Felvetődik, hogyan birkózunk meg a kudarccal, az elfelejtett etetésekkel, és mi történik, ha a gondozott agy ráébred a sötét valóságára.
