Az ötvenes évektől kezdve Afrika egyre inkább a hidegháborús nagyhatalmi játszmák középpontjába került. Függetlenedő országai, mint Ghána és Kongó, megpróbálták kialakítani saját helyüket egy polarizált világban, miközben az USA és a Szovjetunió versengett befolyásukért. A dokumentumfilm részletesen bemutatja, hogyan váltak ezek az új államok stratégiai jelentőségűvé a nyugati és keleti blokk számára, és hogyan igyekeztek ezek a szuperhatalmak támogatást nyújtani, illetve beavatkozni a helyi politikai folyamatokba.
Számos országban – például Angolában, Etiópiában vagy Kongóban – a hidegháborús érdekek polgárháborúkhoz, katonai puccsokhoz és közvetett háborúkhoz vezettek. A szovjet és amerikai támogatás egyaránt járt politikai, gazdasági és katonai előnyökkel, ugyanakkor a társadalmi feszültségek és tragédiák alapvető különbözőségeire is rávilágít a film. A dokumentumfilm külön kitér arra, hogy a nagyhatalmak gyakran helyi vezetőket segítettek hatalomra, akiktől a térség destabilizációja vagy autokratikus rendszerek kialakulása sem állt távol.
Érdekes kérdéseket vet fel az afrikai országok politikai identitáskeresése és a modernizáció csapdái is. Megjelenik az a dilemma, hogy miként próbáltak meg ezek az államok egyensúlyozni a külső hatalmak között, illetve milyen problémákhoz vezetett, ha egyik vagy másik oldal túlsúlya érvényesült. A film kiemeli a korabeli szimbolikus eseményeket, vezetői portrékat és gyakran ellentmondásos döntéseket, amelyek hosszú távon formálták Afrika sorsát.
Napjainkra is reflektál a dokumentumfilm: a gyarmati múlt öröksége és a hidegháborús évtizedek máig meghatározzák a kontinens geopolitikai helyzetét. Felmerül, vajon sikerülhet-e a jelenlegi afrikai állami együttműködéseknek elkerülniük azt, hogy a múlt hibái új formákban ismét visszatérjenek.
