Az 1990-es évek elején Adam Savage New Yorkból San Franciscóba költözött, hogy színházi környezetben dolgozhasson. Már fiatal korában kreatív energiák hajtották: nappal színházi háttérmunkát végzett, éjjelente pedig saját művészi projektjein dolgozott egy loftban.
Lelkesedése hamar feltűnt a szakmabelieknek, így újabb kihívások találták meg a színházban és a kelléképítésben egyaránt. Ezzel párhuzamosan különböző színházi intézményeket és helyi legendás revüket is megismert, tapasztalatokat halmozva különböző technikai feladatkörökben.
Az egyik szakmai kapcsolaton keresztül közvetlenül ismerkedett meg Jamie Hynemannel, akinek a kommersz speciális effektekre specializálódott csapatához csatlakozott. A kereskedelmi filmforgatások világa gyors tempójú, és folyamatosan új típusú problémákat vet fel – rövid határidőkkel és minimális hibalehetőséggel.
Miközben belemerült ebbe a „nyomás alatti alkotás” közegbe, önmagában is felfedezte, miként változik kreatív energiáinak forrása és kielégülése: nemcsak az otthoni, magántérben, hanem szakmai, fizetett keretek között is megtalálta ezt a kiélési módot. Felmerül a kérdés: vajon a szenvedély hajtja a karriert, vagy éppen a munkából lesz szenvedély?
Az elbeszélés végig firtatja, milyen szerepet tölthet be a kudarc, a tervezett vagy váratlan problémák megoldása a filmiparban. Egy rögtönzött helyszíni meghibásodásra adott tapasztalt reakció iskolapéldája lesz a helyes hozzáállásnak: higgadtság, alternatívák kínálása, a megoldásra fókuszáló attitűd. Közben a főhős azon is elmélkedik, mit jelent hosszú távon „művésznek” maradni olyan iparágban, ahol sokan lemondanak a kreativitásukról.
