Lenyűgöző légköri jelenségként a villám évszázadok óta izgatja a tudósok fantáziáját. Kutatók a NASA segítségével óriási viharok fölött repülve próbálják megérteni, miben rejlik a villám valódi természete, és hogyan befolyásolja a Föld atmoszféráját.
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogyan és miért keletkezik a villám, hiszen a viharokban mért elektromos mező látszólag nem elég erős a látványos kisülések indításához. Vajon hogyan járulnak hozzá a világegyetemből érkező kozmikus sugárzások ehhez a folyamathoz? A viharokban zajló fizikai történéseket korszerű rádióteleszkópok és laboratóriumi kísérletek segítségével kutatják tovább.
A villámlás hatása túlmutat az időjárási jelenségeken: sok tudós szerint közvetlen szerepet játszhatott az élet kialakulásában, mivel a villámcsapás által keletkező oldható foszforformák elérhetővé váltak a kezdetleges bioszféra számára. Az Amazonas esőerdőitől a Negev-sivatagig szerte a világon vizsgálják, miként változtathatta meg a villám bolygónk kémiáját.
Napjaink kutatói olyan kérdéseket is boncolgatnak, vajon hogyan befolyásolja a villámlás által generált elektromágneses rezgés az emberi agy működését, illetve az élővilág evolúcióját. Van-e összefüggés a Schumann-rezonancia és a biológiai rendszerünk között? És vajon képesek leszünk-e egyszer „palackba zárni” a villám erejét például fenntartható műtrágyagyártáshoz?
