A világ legnagyobb mesterséges intelligencia adatközpontja, a Colossus 2, új korszakot jelent nemcsak a számítástechnika, hanem az energiaipar és a geopolitika szempontjából is. Az eredetileg elhagyatott gyár pár hónap alatt egy gigászi, közel egy gigawattos áramigényű AI-gigagyárrá alakult, amelyet szinte teljesen a mesterséges intelligencia fejlesztésére optimalizáltak.
Ennek a léptéknek a megvalósítása azonban óriási kihívásokat rejt, elsősorban az energiaellátás, a hűtés és az adatfeldolgozás terén. A fejlesztőknek nemcsak biztosítaniuk kellett a szükséges energiamennyiséget, hanem azt is meg kellett oldaniuk, hogy stabilan és folyamatosan áramoljon az áram, különféle tartalékrendszerekkel és szuperkondenzátorokkal. Az energia mellett a vízhűtés és a vízforrás biztosítása is központi kérdéssé vált; a Colossus 2 ezért saját szennyvíztisztító rendszert épített, amivel újrahasznosított vizet használnak hűtésre.
A videó számos érdekes technológiai újítást ismertet, köztük az NVIDIA legújabb Blackwell GPU-it, az NVLink és Spectrum-X hálózati infrastruktúrát, valamint a különböző hűtési és energiaelosztó megoldásokat. Felmerül a kérdés, hogy az energia és a víz szűkössége hogyan befolyásolja majd a további AI-fejlesztéseket, illetve szuverenitási szempontból is új erőviszonyok alakulhatnak ki a hyperscale adatközpontok tulajdonosai között.
A videó végigveszi, hogy miként alakult az AI-adatközpontok evolúciója az elmúlt évtizedben, mik az új ipari trendek, valamint hogy milyen stratégiai és társadalmi kérdéseket vet fel, amikor gépek és emberek versenyeznek ugyanazokért az erőforrásokért. Mindezeken keresztül bemutatja, hogyan formálja át a digitalizáció és a mesterséges intelligencia az energiaipart és a geopolitikai viszonyokat.
