A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 26 perc

A viktoriánus pékek kihívásai és veszélyei Nagy-Britanniában

Mi tette az egyik legveszélyesebbé a pékszakmát a viktoriánus korban? Fedezd fel, milyen körülmények között dolgoztak és milyen egészségügyi kockázatokkal kellett szembenézniük a régi idők kenyérsütőinek!

Ebben az ismeretterjesztő videóban megismerhetjük, milyen veszélyek és nehézségek várták a viktoriánus kori pékeket Nagy-Britanniában. Durva munkakörülmények, extrém hosszú munkaidő és az egészséget veszélyeztető tényezők tették lehetetlenné a mindennapokat. A lisztpor és a szénpor belélegzése súlyos tüdőbetegségeket okozott, ilyen volt például a pékasztma vagy a „baker’s lung”.

Az elkészült gyömbéres kenyér receptje Eliza Acton’s 1857-es könyvéből származik, ezt készíti el a műsorvezető, közben részletesen ismerteti a korszak pékélet sajátosságait. Felvázolásra kerülnek a tipikus életkörülmények: sötét, piszkos pincék, ahol az egészségügyi feltételek messze elmaradtak a mai elvárásoktól. A pékek gyakran kényszerültek bent aludni a műhelyben, hogy a reggeli forró zsemléket kisüthessék, amelyet a középosztály igényelt.

Szó esik arról is, hogyan hamisították a kenyeret különböző anyagokkal, például gipszel vagy timsóval, csakhogy a profiton javítsanak. Ezek az adalékok ugyan növelték a mennyiséget vagy szebbé tették a kenyeret, viszont károsak voltak az egészségre. A videóban érdekes kérdések merülnek fel: miként kényszerítette a társadalom a pékeket az embert próbáló munkára? Miért nem terjedtek el gyorsabban a gépesítés vívmányai a pékségekben?

Elgondolkodtató momentum, hogy miközben a pékek igyekeztek a folyamatos igényeket kiszolgálni, saját egészségük és jólétük háttérbe szorult. Vajon volt esélyük kitörni ebből a negatív spirálból, vagy a társadalmi elvárások örökre rányomták bélyegüket a pékek mindennapjaira?