Egy izgalmas, aktuális témát boncolgat: vajon végleg eltűnnek-e a fizikai játékok a boltok polcairól? A napokban jelentette be a PlayStation, hogy 2028-tól nem adnak ki több fizikai lemezt új játékokhoz, így egy régi hagyománynak lehetünk szemtanúi, ahogy lassan háttérbe szorul.
Más médiumokkal – mint a zene, filmek és tévésorozatok – már megtapasztaltuk, ahogy a fizikai formátumú kiadások helyét átvették a digitális platformok: a CD-ket a Spotify váltotta fel, a VHS-t a DVD, majd a Blu-ray, amelyek szintén eltűnőben vannak a streaming miatt. Felmerül a kérdés, hogy a videojátékok is elkerülhetetlenül ugyanerre a sorsra jutnak-e?
Mégis akadnak ellenpéldák: a retro játékpiacon továbbra is jelennek meg vadonatúj Nintendo 64 játékok saját kazettán – sőt, ezek a darabok manapság drágábbak, mint valaha. Ez azt bizonyítja, hogy bőven létezik kereslet a gyűjtői, fizikai kiadások iránt, igaz, ez egyre inkább egy szűkebb, elkötelezett réteg hobbija lett.
Az elhangzottak kapcsán vitát nyit az is, hogy mit jelent napjainkban a ‘tulajdonlás’, illetve hogy a digitális kényelem vagy a fizikai példányok által nyújtott birtoklási és archiválási érzés fontosabb számunkra. Kérdésként vetődik fel, létezik-e jövő, amelyben kizárólag digitális formátumban kaphatók játékok, és vajon együtt tudunk-e ezzel élni, vagy ragaszkodunk még a polcunkon sorakozó dobozokhoz?
