Ebben az epizódban a szerző elmerül a videojáték-gyűjteménye fejlődésében, és a hozzá kapcsolódó hosszú távú terveiről beszél. Részletesen bemutatja, milyen kihívásokkal szembesül, amikor a gyűjtemény egyre nagyobb mérete helykorlátokba ütközik, és elgondolkodik azon, hogyan biztosíthatná a jövőben a szenvedélye fenntarthatóságát.
A beszélgetés középpontjában az áll, miként változott az évek során a gyűjtési szokása. Felveti, hogy a rendelkezésre álló hely soha nem lesz elég egy állandóan növekvő kollekció számára, és őszintén beszél arról is, hogy milyen lelki, gyermekkori motivációk húzódnak meg a saját tér kialakítása iránti vágy mögött.
Saját tapasztalatai alapján elgondolkodik azon, mennyit ér megőrizni, szelektálni, vagy akár elengedni bizonyos darabokat; miközben kiemeli, hogy a szenvedély sosem áll meg, de a fókusz változhat: kevesebb, mégis különlegesebb, értékesebb vagy érdekesebb játékok irányába is elmozdulhat a gyűjtő útja.
A műsorban szó esik a PlayStation, Nintendo, Xbox és Sega konzolokra irányuló szelektív gyűjtésről, és a kisebb helyigényű konzolok előnyeiről is. Bemutatja néhány értékes új szerzeményét, mint például a RoboCop 3 SNES-verzióját, és kitér arra is, mennyire fontos része a kollekciójának az arcade gépek világa.
Érdekes kérdéseket vet fel arról, hogy létezik-e végpont egy szenvedélyes gyűjtő életében, hogy milyen szerepet tölt be a múlt iránti nosztalgia a gyűjteményezés folyamatában, illetve hogy mikor érdemes a fókuszt egy-egy korszak vagy konzol teljes gyűjteményére helyezni.
