Az Európai Unió régóta vitatja, hogy bővíteni kellene a minősített többségi szavazás (QMV) alkalmazási körét, különösen politikailag kényes területeken, ahol továbbra is egyhangúság szükséges. Az utóbbi években egyre több tagállam élt vétójogával, ami akadályozta a közös döntéshozatalt, és felvetette a reform szükségességét, főként a további bővítések előtt.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, nemrég azt javasolta, hogy az EU engedje meg a QMV alkalmazását csatlakozási tárgyalások megnyitásához, amivel meg lehetne kerülni Magyarország vétóját, és felgyorsítani Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Ez a felvetés élénk vitát eredményezett a tagállamok között.
Érdekfeszítő kérdések merülnek fel: miként lehet kiegyensúlyozni a nagyobb és kisebb tagországok érdekeit, milyen szerepet játszik a vétójog a nemzeti szuverenitás védelmében, és miként akadályozza az EU gyors reagálását geopolitikailag kényes helyzetekben? Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy minden reformhoz magát az egyhangúságot is meg kellene szüntetni, ami önmagában is nehézséget jelent.
A vita jelenleg három fő irány körül zajlik: hogyan lehetne biztonsági garanciákkal bővíteni a QMV-t, működhet-e egy többsebességes Európa, illetve extrém esetben hogyan lehetne egy teljesen új uniós struktúrát létrehozni azok nélkül az országok nélkül, amelyek folyamatosan akadályozzák a közös döntéseket. Ezek a kérdések vezérmotívumai az EU reformjáról szóló legújabb diskurzusnak.
