Az online korhatár-ellenőrzési törvények hatékonysága és valódi motivációja kerül górcső alá, külön kiemelve, hogy ezek a szabályozások gyakran nem a gyermekek védelmét szolgálják, hanem a vallási jobboldal cenzúraeszközévé válnak.
A konzervatív keresztény szervezetek, mint az ausztrál Collective Shout és vezetőjük, Melinda Tankard Reist, sikeresen gyakorolnak nyomást különféle cégekre, köztük játékplatformokra, hogy vonják vissza az általuk nemkívánatosnak tartott tartalmakat – akár fizetési szolgáltatókon keresztül is.
A diskurzus rávilágít, hogy hasonló taktikákat alkalmaztak már más érzékeny témakörök – például szexmunkások vagy abortusz – esetében, és hogyan terjedhet ki ezek alkalmazása fokozatosan a videojátékokra is.
Felmerülnek a kérdések, hol húzódik a határ a káros tartalom eltávolítása és a széles körű cenzúra között, valamint hogyan használják egyes csoportok a „gyermekvédelem” és a „női jogok” hamis zászlaját más célok érdekében. A beszélgetés bemutatja a különböző feminista álláspontokat a pornográfia és szexualizáció, valamint a cenzúra témájában is.
Az online játékplatformok (mint a Steam és az Itch.io) dilemmájára is kitér, miszerint a fizetési partnerek nyomására radikálisabb döntéseket kénytelenek meghozni, ami a játékos közösség számára is kérdéseket vet fel a szólás- és választásszabadság jövőjéről.
