Központi témaként jelenik meg, hogy a tudományos eredményekkel szembeni bizalmatlanság, valamint a félretájékoztatás új kihívásokat teremt a klímaváltozás és a világjárványok elleni küzdelemben. A résztvevők részletesen bemutatják, milyen erők állnak az úgynevezett „anti-tudományos” mozgalmak hátterében, és hogyan gyengítik ezek a közösségi, valamint kormányzati válaszlépéseket.
Az elhangzottak szerint egyes politikai és gazdasági szereplők stratégiai céllal terjesztenek dezinformációt, hogy akadályozzák a klímaváltozás elleni intézkedéseket, illetve az egészségügyi előírásokat, például a védőoltási kampányokat. Külön figyelmet kapnak az úgynevezett „öt P” szereplői: a plutokraták, a szakértőként fellépő, de félrevezető közszereplők, a propagandisták, a sajtó és a fosszilis energiahordozókra építő államok.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás és a világjárványok között szoros kapcsolat mutatható ki. Felvetődik annak a kérdése, miként használják ki egyes országok, például Oroszország és Szaúd-Arábia, a közösségi médiát a globális párbeszéd befolyásolására, hogyan kapcsolódik mindez különböző politikai beavatkozási törekvésekhez, és milyen veszélyt jelent a tudományos diskurzusra nézve.
Érdekes problémaként kerül szóba a társadalmi bizalom visszaépítésének lehetősége, valamint az, hogy milyen eszközökkel lehet fellépni a dezinformáció és az anti-tudományos narratívák ellen intézményi és egyéni szinten.
