A grafikai tervezési projektek során gyakran előfordul, hogy kreatív ötletek útvesztőjében elveszünk, ám mégis vannak nélkülözhetetlen alapelvek, amelyek minden feladattípushoz alkalmazhatók. A bemutatott folyamat első lépése egy sokszor alábecsült, ám kritikus tényező: a vászon méretének és tájolásának tudatos megválasztása. Ez döntően meghatározza a későbbi kompozíciós lehetőségeket, legyen szó közösségi médiaképekről vagy épp óriásplakátokról.
Továbbgondolva az alapokat, felmerül a kérdés: milyen kontextusban találkozik majd a néző a kész dizájnnal? A helyszín, a megjelenés módja és a célcsoport szokásai mind-mind befolyásolhatják, hogy egy koncepció mennyire működik a gyakorlatban. Példákon keresztül kerül górcső alá, hogy miként lehet egyszerű és gyorsan értelmezhető üzeneteket átadni forgalmas helyeken, vagy hogyan illeszkedjen egy weboldal ikondizájnja az adott felülethez.
Sok tervező hajlamos figyelmen kívül hagyni, mennyire legyen mozgalmas vagy statikus a végeredmény. Az elképzelt dinamizmus – a mozgás, az energia, az irányvonalak – jelentős hatással bír arra, hogy kihez szól a vizuális kommunikáció. Felvetődik az a dilemma, hogy a bonyolultabb üzenetek gyakran igényelnek letisztultabb, kevésbé mozgalmas felületet.
Végül a témához legjobban illeszkedő vizuális döntések, színek, textúrák, tipográfiai megoldások teszik igazán relevánssá a dizájnt. A példák megvilágítják, hogyan tükrözhetik a választott színek az esemény hangulatát vagy az organikus csomagolás földhöz kötött, természetes stílusát. Mindez arra ösztönöz, hogy a tervező mélyen átgondolja ügyfele iparágát és célcsoportját, ezzel emelve munkája színvonalát.
