Hajnalban, az Atlanti-óceán hatalmas víztömegében egy szürke sziluett bontakozik ki – egy nukleáris meghajtású és felfegyverzett tengeralattjáró. Döbbenetes módon fejlesztett emberi találékonyság eredménye, amely a pusztítás eszközeként járőrözik a mélységben, láthatatlanul és fenyegetően.
A film időutazásra hív, bemutatva az első víz alatti járművek kísérleteitől kezdve a technológiai robbanáson át egészen a modern kor lélegzetelállító, önálló nukleáris tengeralattjáróiig vezető utat. Feltárja a hajtásrendszerek fejlődését, a kettős – felszíni és víz alatti – hajtás bevezetését, valamint azokat a mérföldköveket, amelyek révén a bizonytalan kezdetektől a rettegett hadieszközig vezetett az út.
Kiemelt figyelmet kapnak a történelem fordulópontjai: az első, észrevétlen támadások világháborús évtizedei, amikor a tengeralattjárók stratégiai jelentősége komoran növekedett, és létfontosságú szerepet kaptak az Atlanti- és Csendes-óceáni hadszíntereken. Egymással versengő nemzetek új és új típusokat fejlesztettek, műszaki újításokkal és döbbenetes bátorsággal formálva a tengeri hadviselést.
Folyamatosan változó taktikák, a technikai fejlődés tempója és a legénység embert próbáló túlélési harca mind újabb kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tarthat lépést a haditengerészet a láthatatlan ellenség elleni küzdelemben? Milyen pszichológiai és fizikai terhelést kell elviselnie a legénységnek hónapokon át, a víz alatt és a felszínen egyaránt?
A dokumentumfilm részleteiben mutatja be a második világháború hírhedt U-boot háborúját, az állandó fejlesztési versenyt, valamint a hidegháborús korszak új dimenzióit, ahol a tengeralattjárók nukleáris fenyegetéssé váltak, képesek már nem hajókat, hanem egész kontinenseket elpusztítani. Mindez olyan kérdésekkel egészül ki, mint hogy a katonai-technikai fejlődés vajon milyen következményekkel jár a világ biztonságára nézve, és lehetséges-e valóban ellenőrizni ezt a végső, láthatatlan fegyvert?
