Az univerzumban minden folyamatos mozgásban van, még akkor is, ha ezt közvetlenül nem érzékeljük: a Föld forog, kering a Nap körül; a Nap mozog a Tejútrendszerben; a galaxisok pedig hatalmas szuperhalmazokban sodródnak.
A videó rávilágít, hogy a kutatók meglepő felfedezést tettek: az a gigantikus mozgás, amelyet galaxisunk és a helyi szuperhalmazok mutatnak, nem magyarázható teljesen a közeli galaxisok tömegével. Körülbelül a mozgás felét egy eddig ismeretlen tényező okozza.
2017-ben tudósok egy különös jelenség nyomára bukkantak: a minket körülvevő teret nem csak vonzó, hanem bizonyos értelemben taszító erők is alakítják. Ezt a titokzatos régiót dipólus taszítónak nevezték el, amely paradox módon nem egy tömeg, hanem egy hatalmas, szinte teljesen üres „buborék”, ahol alig találhatók galaxisok.
Felmerül a kérdés: miként lehetséges, hogy a semmi képes „taszítani” galaxisokat? Vajon egyfajta gravitációs optikai illúzióról van szó, vagy a világegyetem tágulása és az üres régiók speciális dinamikája adhat választ?
Továbbá a videó ismerteti, hogy a „zóna elkerülés” és a Tejútrendszer por- és gázfelhői mennyire megnehezítik a közeli térképezést, miközben távolabbi galaxisok mozgását sokkal könnyebb elemezni. Ezek a kihívások és az adatgyűjtés fejlődése új kérdéseket vetnek fel a kozmikus mozgás természetéről.
