Az elkövetkező években az emberiség történetének egyik legmélyebb gazdasági ellentmondása kerül reflektorfénybe: a technológiai fejlődés bár olcsóbbá teszi a termékeket és szolgáltatásokat, párhuzamosan elvonja az emberektől azt a jövedelmet, amely ezek megvásárlásához szükséges lenne. Ez a jelenség, amit gazdasági ügynökségi paradoxonnak neveznek, a globális gazdaság összeomlásával fenyeget.
Számos kutató, köztük David Shapiro is azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika miként szünteti meg a munkaerőtől való függést. Elemzései szerint, amikor a cégek teljes munkaerőállományokat képesek AI-val és robotokkal helyettesíteni, az emberek elveszítik legfontosabb alkualapjukat: a munkájuk felfüggesztésének lehetőségét.
A társadalmi berendezkedés átalakulását nemcsak a fizikai munka automatizációja, hanem a fehérgalléros pozíciók gyors AI-vezérelt leváltása is gyorsítja. Egy fejlesztő, könyvelő vagy ügyvéd helyettesítése töredékáron ma már lehetséges, ami nemcsak a munkavállalók, de az egész középosztály jövőjét is kockáztatja.
Felszínre kerülnek mélyebb filozófiai kérdések is: a társadalomnak szüksége van-e gazdasági elit rétegre egy olyan világban, ahol az intelligens gépek végzik a termelőmunkát? Vajon a tulajdon, a politikai befolyás, vagy éppen a demokratikus részvétel lesz a kulcsa annak, ki tud boldogulni a jövendő AI-vezérelt gazdaságban?
A technológiai fejlődés meghatározza, hogy emberként miként tudunk értéket teremteni és részt venni a gazdasági folyamatokban. A videó azokat a kérdéseket járja körbe, amelyek eldönthetik, kié lesz majd a jövő – és milyen áron.
