Hogyan váltották ki a szenes erőművek által hajtott gőzturbinák számára az acél korlátai a technológiai fejlődést, és miként sikerült Japánnak elérnie a kereskedelmi léptékű ultra-szuperkritikus gőzturbina megvalósítását? A videó bemutatja, hogy több évtizedes kutatások és fejlesztések vezettek ahhoz, hogy a gőzturbinák üzemi hőmérsékletét és nyomását jelentősen emelni lehessen.
Visszatekintést kapunk az iparág első korszakaira, amikor a hatékonyságnövekedést főként a gőz hőmérsékletének és nyomásának fokozásával érték el. Különös hangsúlyt kapnak a szuperkritikus ciklusok, a bonyolult újrahevítési megoldások és a fémek viselkedésének műszaki kihívásai, beleértve a különböző acélötvözetek fejlesztését és ezek fizikai korlátait.
Érdekes történetek bontakoznak ki az amerikai és japán energiapiacok közötti különbségekről, valamint a politika, a gazdaság és a műszaki lehetőségek kapcsolatáról. A japán fejlesztési hullám során új acél- és turbinatípusok születtek, amelyek egészen új hatékonysági szinteket tettek lehetővé.
A továbbiakban szó esik arról is, hogyan próbálkozik az európai fejlesztés az „advanced ultra-supercritical” kategóriával, és hogy Ázsia miként veszi át a vezető szerepet a területen – miközben a világ energiamixében a szén bizonyos országokban továbbra is meghatározó.
