A konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság most egy olyan ügyet tárgyal, amely gyökeresen átalakíthatja a Szavazati Jogokról Szóló Törvény (Voting Rights Act) alkalmazását. Az amerikai jog egyik sarkalatos jogvédő intézkedése áll a középpontban: a kérdés az, mikor és meddig indokolt a faji szempontok figyelembevétele a választókerületek kialakításakor.
Louisiana új kongresszusi térképének esete kapcsán a bíróság azt vizsgálja, hogy a faji alapon létrehozott választókörzetek javítják-e vagy torzítják a társadalmi igazságosságot, illetve hogyan lehet meghatározni az ilyen „ideiglenes” megoldások végét. A demokraták és republikánusok közötti hatalmi harc szintén meghatározza a jogi viták retorikáját, miközben országosan csak néhány képviselői hely sorsán múlhat a törvényhozói többség.
A beszélgetések kitérnek arra, hogy miként befolyásolhatja a bírósági döntés a kisebbségek politikai képviseletét – akár úgy is, hogy ezek a szavazókörzetek megszűnnek. Felmerül az az alkotmányos kérdés is, hogy a 13., 14. és 15. kiegészítések miként kapcsolódnak a választójoghoz, illetve milyen társadalmi következményekkel járhat a szavazati arányosság átalakulása.
Érdekes nézőpont, hogy az egyes államok különböző választási rendszerei miként próbálják kihasználni vagy éppen ellensúlyozni a faji összetétel politikai következményeit – így például Dél-Texasban a hagyományosan kisebbséginek tartott körzetek kimenetele is változhat. Feszültség jellemzi a politikai oldalak eltérő érdekeit, a szavazati jog védelmének vagy szűkítésének módjait és indokait.
