Elképzelt gép vagy személy áll a középpontban, amelynek feladata, hogy bármilyen igen-nem kérdésre választ adjon, ha ismeri a világegyetem összes fizikai törvényét és minden releváns információt. Azonban még egy ilyen, tökéletesen determinisztikus világban is találkozunk olyan kérdésekkel, amelyekre ez a rendszer nem képes igazmondó választ adni.
A beszélgetés során felvetődnek önmagukra visszautaló, paradox kérdések, amelyek rávilágítanak a fizikai modellek határaira. Ezek a logikai csapdák önmagukban komoly kihívást jelentenek a determinisztikus rendszerek számára, és alapvető filozófiai dilemmákat ébresztenek a szabadság, a tudatosság és a fizikai törvények összefüggései kapcsán.
Részletesen szó esik arról, hogy miként érhető tetten a szabad akarat problémája a fizika és a filozófia határán. A filozófiai megközelítések, legyenek akár kompatibilisták, akár a szabadság illúzióját hangsúlyozó nézetek, különbözőképpen viszonyulnak a fizikai meghatározottsághoz és erkölcsi felelősséghez. Felmerül az is, hogy a modern relativitáselmélet hogyan egészíti ki vagy árnyalja a klasszikus newtoni szemléletet a világ előrejelezhetőségében.
A gondolatkísérletek révén izgalmasan tematizálódik, hogy vajon létezhet-e olyan rendszer, amely önmagát is előre tudja jelezni, vagy elkerülhetetlenül találkozunk megválaszolhatatlan kérdésekkel. Ezek a paradoxonok új megvilágításba helyezik, mit is jelent „szabadnak” lenni, és mennyire lehetnek teljesek a fizika törvényei a valóság leírásában.
