Az elmúlt években több, a sötét anyaggal kapcsolatos meghökkentő felfedezés látott napvilágot, amelyek alaposan próbára teszik a jelenlegi kozmológiai modelleket. Felfedeztek galaxisokat, amelyek alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak látható anyagot, míg másokból teljesen hiányzik a sötét anyag – mindkettő nehezen magyarázható az ismert elméletek alapján.
Különös jelenségek kerültek elő a galaktikus központok, például a Tejútrendszer vizsgálata során is: a csillagok mozgása nem egyezik meg a várakozásokkal, amiből arra lehet következtetni, hogy a sötét anyag eloszlása eltérő a feltételezettnél. A gravitációs lencsézés is olyan anomáliákat mutat, amelyek hátterében rendkívüli mennyiségű, eddig megmagyarázhatatlan sötét anyag rejtőzhet.
Nemcsak nagy, hanem kis tömegű galaxisok, azaz törpegalaxisok is meglepetéseket okoznak. Egyes diffúz, öreg törpegalaxisok rendkívül erős csoportosulást mutatnak, szemben a fiatalabb, kompakt társaikkal, ami ellentétes a jelenlegi modellek előrejelzéseivel. E rejtélyek miatt több tudós új típusú sötét anyag részecskéket vagy azok közötti, eddig ismeretlen kölcsönhatásokat feltételez.
A feltárt rejtélyek közös jellemzője, hogy mindegyik erősen aláássa a galaxisok kialakulásáról és fejlődéséről alkotott jelenlegi képet. A témához kapcsolódó kérdések nyitva maradnak: valóban csak gravitációval vagy – például a gyenge kölcsönhatás révén – más módon is kommunikálnak egymással a sötét anyag részecskéi? Vajon mennyi, és milyen természetű sötét anyag részecske létezhet?
