Két, eltérő rugalmasságú 3D nyomtatott golyó viselkedése vezeti be a rugalmas (flexibilis) filamentek világát, amelyek különböző tulajdonságokat — például rugalmasságot, tapadást vagy lágyságot — biztosítanak a felhasználóknak. A hőre lágyuló elasztomerek (TPE-k), különösen a hőre lágyuló poliuretán (TPU) kiemelt szerepet kapnak, amelyeket összevetnek más általánosan használt filamentekkel, mint például a PLA vagy a PETG.
Az anyagok eltérő keménysége, rugalmassága és különféle felhasználási lehetőségei kerülnek bemutatásra. Izgalmas kérdés, hogyan válasszuk ki a projektünkhöz leginkább illő típust, vagy hogy milyen eljárások szükségesek a sikeres nyomtatáshoz, például az anyag szárazon tartása, a nyomtatási sebesség csökkentése és az ágy előkészítése.
Laboratóriumi és otthoni kísérleteken keresztül vizsgálják a filamentek mechanikai jellemzőit, például a szakítószilárdságot, a rétegenkénti tapadást, az ütésállóságot vagy a súrlódási viselkedést. Kiderül, hogy a szálak keménysége, típusa és töltöttsége miként befolyásolja, hogy az adott nyomtatott tárgy mennyire ellenálló, rugalmas vagy éppen tapadós.
További érdekes téma, hogyan lehet rugalmas filamentekből például gumiabroncshoz hasonló, nagy tapadású vagy éppen extrém módon rugalmas alkatrészeket létrehozni. A tesztek során az is felmerül, hogy mikor érdemes keményebb, mikor lágyabb szálat választani, és hogy az infill beállítások miben segíthetnek egyedi tulajdonságok kialakításában.
