Napjaink részvénypiacának valódi mozgatórugóira világít rá ez a tartalom, kiemelve, hogy az S&P 500 index hozamának oroszlánrészéért csupán néhány tucat AI-vállalat felelős. Ezek a cégek figyelemre méltó mértékben növelik kiadásaikat és kockázataikat, meghaladva történelmi jelentőségű projekteket is, mint a Manhattan-terv vagy az Apollo-program.
Részletesen bemutatásra kerülnek a koncentrációs kockázatok, hiszen a piac nyereségének többsége egy szűk vállalati körből származik. Felmerül a kérdés: milyen következményekkel járhat ez a dominancia, ha ezeknél a cégeknél váratlan problémák merülnének fel?
Különös hangsúlyt kap az energiaigény és az áramellátás problémája is. Az AI-modellek iránti kereslet ugrásszerű növekedése már most jelentős terheket ró az energiahálózatokra. Felvetődik a kérdés: lehet-e tartani ezt a fejlődési tempót megbízható és olcsó villamos energia hiányában?
Geopolitikai vonatkozású dilemmák is felszínre kerülnek. A chipgyártás kulcspontjává vált Tajvan sebezhetősége, valamint Kína saját AI-technológiai önállóságra való törekvése újabb feszültségforrásokat mutat. Mindez felveti, hogy mennyire függ a globális technológiai fejlődés térképe a politikai és földrajzi tényezőktől.
Az összefoglaló említi még, hogy az egész AI-szektor és a köré épülő gazdasági modell milyen váratlan fordulatokra lehet képes, ha a túlzott optimizmus előbb-utóbb szembekerül a realitásokkal: energetikai korlátok, pénzügyi fenntarthatósági kérdések és politikai kockázatok mind ott lebegnek a jövő fölött.
