Ha 420 millió évvel ezelőtt sétáltunk volna egy tengerparton, magasságunkkal messze kitűntünk volna a legtöbb élőlény közül – kivéve, ha szembetalálkozunk egy hatalmas, fatörzsszerű organizmussal: a Prototaxitesszel. A tudósok évszázadok óta próbálják besorolni ezt az ősi óriást, de az eredmények egyre csak újabb kérdéseket vetnek fel.
A Prototaxites felfedezésétől kezdve tudományos viták kereszttüzében áll. Bár kezdetben fának, majd algának, később pedig gombának gondolták, a mikroszkopikus struktúrák és kémiai vizsgálatok rendre cáfolták mind a három lehetőséget. A beszélgetésekhez illően néhol parázs vita is társult, de egyetértés nem született.
Kutatások rámutattak, hogy a Prototaxites különös anatómiai és kémiai jegyeket mutat – nem fedi teljesen egyik ismert élőlénycsoport tulajdonságait sem. A legfrissebb eredmények szerint akár egy eddig ismeretlen, kihalt életforma képviselője is lehet, amely a földi élet fejlődésének eddig nem ismert ágát jelentheti. Mindez új fényt vet a korai szárazföldi ökoszisztémákra is, hiszen a Prototaxites ekkoriban meghatározó szerepet játszott, például táplálékforrásként és élőhelyként szolgálva más élőlények számára.
Miközben a tudomány egyre közelebb kerül ahhoz, hogy megfejtse, pontosan hova tartozik ez az ősi óriás, a Prototaxites továbbra is rejtélyeket tartogat. Vajon a jövőbeli kutatások választ adnak arra, mi volt valójában? És valóban lehetséges, hogy egy teljesen új, önálló élőlénycsalád maradványait vizsgáljuk?
