A profi országúti kerékpárversenyek veszélyei egyre nagyobb figyelmet kapnak, miután az elmúlt néhány évben több tragikus baleset is történt. Gyakori, hogy a versenyzők extrém sebességgel ereszkednek le, miközben csak minimális védelmet biztosít számukra a könnyű bukósisak és a testhez simuló ruházat.
A pályákon található egyre több akadály, útfelújítás és forgalomlassító eszköz újfajta kockázatokat jelent. Az is felmerül, hogy a kerékpársport fejlődése – gyorsabb tempó, modernebb edzésmódszerek, fejlettebb felszerelések – önmagában mennyivel növeli a versenyek veszélyességét.
Elgondolkodtató kérdés, hogy a növekvő tempó és az egyre zsúfoltabb mezőny mentális terhet ró a versenyzőkre, akiknek saját ambícióik és a győzni akarás mellett a biztonságukat is szem előtt kell tartaniuk. Sokan a sport szabályozó szervezetét, a UCI-t, a versenyszervezőket vagy éppen a csapatokat hibáztatják a jelenlegi helyzetért, míg mások szerint a kerékpárosok mentalitásán is változtatni kellene.
Az is szóba kerül, hogy a fiatal, tapasztalatlan versenyzők korábban és gyorsabban kerülnek fel a legmagasabb szintre, ám a megfelelő veszélyérzet vagy rutin nélkül. Felvetődik: szükség lenne-e speciális képzésre, vizsgára vagy edukációra a biztonság érdekében? Miként lehetne összehangoltan javítani a szabályok, a szervezés és a versenyzői döntések rendszerét?
