A penicillin történetét nemcsak a felfedezés izgalma teszi különlegessé, hanem az azt követő út is: hogyan jutott el egy véletlenszerű laborbalesettől a világot megváltoztató gyógyszerré. Bár Fleming 1928-as szerencsés pillanata a tudományos legendárium része, az igazi kérdés, hogyan sikerült később nagy tömegben előállítani ezt az életmentő anyagot.
Elgondolkodtató, hogy a valódi áttörést nemcsak maga a felfedezés, hanem annak széleskörű bevezetése, vagyis az implementáció hozta el. Az USA második világháborús tudományos együttműködése példát mutat arra, milyen hihetetlen eredményeket lehet elérni, ha egy ország minden erőforrását egy ügy szolgálatába állítja.
Felvetődik a kérdés: vajon a jelenben képesek vagyunk-e még hasonló léptékű, gyors fejlesztésekre? Az Operation Warp Speed program az mRNS vakcinák gyors bevetésével újra megmutatta, mire lehet képes egy szervezetten működő rendszer. Mégis úgy tűnik, ezek a sikerek hamar feledésbe merülnek, a tanulságok pedig kevéssé hasznosulnak a jövő kihívásainál.
Szóba kerülnek olyan területek, mint a tiszta energia, a cementgyártás okozta szennyezés visszaszorítása vagy éppen a mesterséges intelligencia energiaigénye – mind olyan kérdések, amelyek újabb össztársadalmi összefogásért kiáltanak. Felmerül a kérdés, lehet-e a közeljövőben több olyan ‘Operation Warp Speed’, amely radikálisan megváltoztathatja életünket.
