Az utóbbi időszakban óriási összegek áramlanak a fejlett nukleáris energiaiparba, amelyet főként az AI-adatközpontok egyre növekvő energiaigénye hajt. Az olyan technológiai óriások, mint a Google és az Amazon, előzetes szerződéseket kötnek új generációs nukleáris vállalatokkal abban a reményben, hogy ezek az új reaktorok gyors és tiszta energiát biztosíthatnak a jövő adatközpontjainak fenntartásához.
A beszélgetés középpontjában azok a startupok és befektetők állnak, akik hozzá szeretnének járulni a nukleáris technológia forradalmasításához, kihasználva a megváltozott társadalmi és politikai légkört. Felmerül a kérdés: vajon a múltbeli nukleáris katasztrófák emléke mennyiben befolyásolja ma a befektetői és társadalmi bizalmat, illetve ténylegesen megvalósulhat-e a sokat emlegetett „nukleáris reneszánsz”?
Az interjú rávilágít a nukleáris startupok gyors térnyerésére, valamint a dereguláció és az állami ösztönzők szerepére. Szó esik arról, hogy a fejlesztések milyen mértékben függenek az energiaipari ellátási láncoktól – például a speciális üzemanyaggyártás vagy az engedélyezési folyamatok lassúsága egyaránt kulcskérdés lehet.
Végül a piac elbizakodottsága és a tőke nagy volumene miatt is felmerül, hogy talán egy új „buborék” kialakulását látjuk – hasonlóan az AI-boomhoz. Egyes szakértők szerint a befektetők nagy kockázatot vállalnak, miközben a technológia áttörése még bizonytalan.
