A Nílus vad és kegyetlen élővilága a túlélésről, a halálról és a természetes egyensúlyról mesél. A folyó mentén, a világ egyik legszárazabb sivatagában, a víz létkérdés, és ezért mindent áthat a versengés. A ragadozók közé tartoznak az áramütéssel harcoló halak, izomerővel gyilkoló kígyók és az ősi civilizációk által istenként tisztelt hüllők.
Különféle kihívások veszélyeztetik az ott élők életét: a krokodilok és vízilovak mellett a parányi, de rettegett szúnyogok vagy parazitákat hordozó csigák is jelentős kockázatot jelentenek az emberek és állatok számára egyaránt. Mindegyik fajnak sajátos túlélési stratégiája van – van, amelyik gyorsaságban, más az alkalmazkodóképességben jeleskedik, vagy éppen a kollektív munkában bízik.
Megismerhetjük, hogyan járulnak hozzá az emlősök, például az elefántok, az egész rendszer szabályozásához, és hogy a folyó ár-apálya, áradásai milyen jelentős szerepet töltöttek be az ókori civilizációk életében. Felmerül a kérdés is, miként befolyásolják a modern változások, a klímaváltozás, a gátépítés, illetve az invazív fajok az egykor háborítatlan ökoszisztémát.
A végére pedig kiderül, hogy nem csak a nyilvánvaló ragadozók jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi életre, hanem olyan apró élőlények is, amelyek egész társadalmak életét formálták évszázadokon át. Az epizód elgondolkodtat, hogyan lehetne összhangot teremteni az emberi igények és a Nílus vadvilágának védelme között.
