Ismeretlen eredetű, hiányzó fekete lyukak és szupernóva-robbanások titkát kutatják a legújabb neutrínókutatások. Egy friss felfedezés szerint a neutrínók „ízváltása” – az a kvantumjelenség, mely során az eltérő neutrínó típusok (ízek) egymásba alakulnak – jelentősen befolyásolja, hogy egy csillag életútjának végén neutroncsillaggá vagy fekete lyukká alakul-e.
A videó bemutatja, miként sikerült az Antarktiszon létesített IceCube Neutrínó Obszervatórium segítségével igazolni az elméletet, miszerint a neutrínók kvantumfizikai tulajdonságai közvetlenül alakítják az univerzum legnagyobb kataklizmáit. Ráadásul a csillagrobbanások és fekete lyukak születésének eddig rejtélyes aránya is magyarázatot nyer a neutrínó-ízváltási folyamatok fényében.
A kutatók által modellezett különféle csillagtömegek azt mutatták, hogy a neutrínók megmagyarázhatatlan viselkedése gyakran gátolja a szupernóva-robbanás kialakulását, így a csillagok csendben fekete lyukakká omlanak össze. Felmerül a kérdés: vajon a neutrínók oszcillációja felelős a világegyetemünk sok csillagának „eltűnéséért” is?
Mindezek mellett felmerül az is, hogy ezek az apró, rejtélyesen ható részecskék miként befolyásolhatják végső soron magát az anyag eredetét, az elemek kialakulását és akár a bennünk lezajló, máig ismeretlen folyamatokat is.
