A Nemzetközi Űrállomás (ISS) története nemcsak mérnöki bravúr, hanem bonyolult politikai és gazdasági döntések sorozata is. Az elképzelés Ronald Reagan elnöksége idején született meg, amikor az Egyesült Államok egy állandó emberes űrállomás építését tűzte ki célul. Az elképzelés azonban kezdetben homályos volt, miközben a hidegháború szelleme, költségvetési megszorítások és a Challenger-katasztrófa is jelentős akadályokat gördített a projekt elé.
Közben a szovjetek a MIR űrállomással egyre nagyobb tapasztalatot szereztek az űrben eltöltött hosszabb időszakokban, valamint a moduláris építkezés és automata dokkolás terén. A két nagyhatalom közötti politikai változások – például a berlini fal leomlása és a Szovjetunió felbomlása – jelentősen befolyásolták a partneri viszonyokat, és végül a NASA és az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz együttműködéséhez vezettek.
Az ISS építése során kiemelt szerepet kaptak a különböző indítási és dokkolási technológiák, az űrsikló program megújuló kihívásai, valamint a nemzetközi együttműködés. A lehetséges technikai hibák, pénzügyi válságok és katasztrófák többször veszélyeztették a folytatást. A moduláris szerelési munkák rendkívül összetettek voltak, gyakran emberéletek múltak a sikeres űrsétákon, vagy azon, hogy mennyire precízen sikerültek a küldetéstervek.
A karbantartás, az állandó ellátás és a személyzet életének védelme mellett kiemelt tudományos kutatások is zajlanak a fedélzeten, például a mikrogravitáció hatásairól az emberi szervezetre, anyagtudományra és növénytermesztésre vonatkozóan. Eközben a különböző országok technológiái és űrhajói folyamatosan fejlődtek, miközben egy-egy újabb meghibásodás vagy finanszírozási válság mindig újabb kérdéseket vetett fel arról, vajon hogyan lehet fenntarthatóvá és biztonságossá tenni az ISS jövőjét.
