A 2022-ben indult ukrajnai orosz invázió óta Oroszország egyre merészebb provokációkkal teszteli a NATO határait. Különböző incidensek – például eltévedt drónok, határsértések és tenger alatti kábelvágások – miatt folyamatosan feszült a helyzet a szövetség keleti határain.
Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a nyomás, amikor GPS-zavarokkal gyanúsították az oroszokat, és orosz vezetők nyíltan fenyegettek NATO-tagállamokat. Ennek ellenére, amikor Lengyelország területét 19 drón is elérte, Varsó nem lépte át a kollektív védelem, azaz az 5. cikkely küszöbét, hanem csak konzultációt kezdeményezett a szövetségi tagokkal.
Felvetődik a kérdés: mi számít valójában olyan támadásnak, amely elég súlyos ahhoz, hogy aktiválja a NATO egyik legfontosabb védelmi mechanizmusát? A szerződési szöveg elemzése szerint nagy léptékű, egyértelmű fegyveres támadás kellene hozzá, de éles politikai megfontolások is szerepet játszanak a döntésben.
Az is szóba kerül, hogy az 5. cikkely bevezetésének feltételei tudatosan maradnak homályosak: ez szándékos stratégia lehet a lehetséges támadók elrettentésére. Ugyanakkor pont ez az egyértelműség hiánya ad lehetőséget arra, hogy Oroszország a szürke zónákban mozogjon, és a NATO belső vitáit is felszínre hozza.
A videó rávilágít arra is, mennyire összetett az a mérlegelési folyamat, amellyel a NATO-tagállamok döntést hoznak egy-egy provokáció után, illetve milyen tényezők vezethetnek ahhoz, hogy a szervezet valós háborús helyzetben lépjen fel egységesen.
