A mesterséges intelligencia és az automatizáció napjainkra mindennapi valósággá vált: a gyáraktól az irodákig egyre több feladatot és munkát vesznek át a gépek és algoritmusok. Az új technológiák hatására számos hagyományos állás szűnik meg, miközben egyidejűleg új típusú munkahelyek teremtődnek.
A piacokon és üzletekben megjelenő önkiszolgáló kasszák például felgyorsítják a vásárlást, de jelentősen csökkentik a pénztárosok iránti igényt. Az e-kereskedelmi platformok, mint például az Amazon, teljesen új szokásokat alakítanak ki az emberekben, és újabb automatizált rendszerek, például az Amazon Go, radikálisan átértelmezik a vásárlási élményt.
Különféle ágazatokban, mint az ügyfélszolgálat vagy a jogi szolgáltatások, mesterséges intelligencia-alapú chatbotok és automatizált dokumentumkezelők veszik át az ismétlődő, rutinszerű feladatokat. Ennek következtében számos szakmában csökken a munkaerő-szükséglet.
A gyártás és az ipar már évek óta úttörője az automatizációnak. Globálisan egyre több robot végzi az összeszerelést és a minőségellenőrzést. Már léteznek olyan „fény nélküli” (ember nélküli) gyárak is, ahol az üzem nagy része teljesen önállóan működik.
Az AI gyorsan terjed a szellemi munkák világában is: a jog, az egészségügy, az oktatás és a média területén mind elindult egy automatizációs hullám. A dolgozók át- vagy továbbképzésének fontossága kiemelkedővé válik a technológiai átmenet során.
Komoly társadalmi és gazdasági kérdések merülnek fel: mi lesz az ember szerepe az új világban? Hogyan alakul át a munka világa, a fogyasztás, a társadalmi egyenlőtlenségek vagy akár a mentális egészség, ha a munkahelyek jelentős része megszűnik? Milyen alternatív gazdasági megoldások lehetségesek, mint például az alapjövedelem vagy a gig economy?
Mindezek mellett felvetődik az is: képesek leszünk-e megtalálni az egyensúlyt, hogy az AI-val együttműködve építsük tovább a társadalmat, szabályozzuk a technológiát, és megőrizzük az emberi értékeket?
