Olyan órásmesterek beszélgetésének lehetünk tanúi, akik közösen idéznek fel régi emlékeket, miközben egy kivételes, skeletonizált karóra fejlesztési folyamatáról vitatkoznak. A kiindulási pont egy izgalmas kérdés: hogyan lehet egy erős, masszív automata szerkezetet átalakítani egy átlátszó, mégis stabil skeleton órává?
A beszélgetés során betekintést kapunk abba, milyen mérnöki nehézségek és esztétikai dilemmák merültek fel a fejlesztés közben. Megtudhatjuk például, hogy a korábban nem skeletonizált szerkezeteknél az egyes hidak, főtáblák újraértelmezése, valamint a titánból készült alkatrészek különleges kihívásokat jelentettek az órakészítők számára.
Érdekes kérdéseket vet fel a formatervezés és a mechanika együttélése: mennyire lehet modern és avantgárd egy óra szerkezete, miközben megtartja a klasszikus esztétika jellegét? A csapatmunka, a kézi gravírozás, valamint a díszítő technikák világát is megismerhetjük – mindezek ráirányítják a figyelmet arra, hogy milyen kompromisszumokat és kreatív megoldásokat kíván egy különleges, limitált szériás óra születése.
