A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 49 perc

A modern hadviselés újdonságai: drónok, lézerfegyverek és más innovációk

A legújabb haditechnikai fejlesztések, drónok, lézerfegyverek, úszó inváziós platformok és korszerű bombák is formálják a jelen és a jövő hadviselését – ezek előnyeit, dilemmáit és lehetséges kockázatait mutatja be az összefoglaló.

Ez az összefoglaló a modern hadviselést alakító technológiákat és stratégiákat boncolgatja. Többek között szó esik a Lockheed Martin új F-35 dróntechnológiájáról, amelyben a pilóták csapatokat irányíthatnak drónokból, akár valós időben is, egyfajta „harci együttműködési repülőgép” (CCA) koncepció mentén.

Tárgyalásra kerül, milyen szerepe lehet az F-35-ös harci gépeknek egy lehetséges Kína-Tajvan konfliktus esetén, valamint hogyan törekednek különféle cégek – például Lockheed, Boeing, Anduril és General Atomics – arra, hogy ezeket a fejlett drónrendszereket kifejlesszék vagy továbbfejlesszék.

Részletesen bemutatásra kerülnek a Blue Halo Locust lézerfegyverek, kiemelve, hogyan próbálja az amerikai hadsereg ezekkel a viszonylag költséghatékony eszközökkel felvenni a harcot a modern drónfenyegetésekkel szemben. A működési elvek, előnyök és problémák mellett a felhasználói élmény és a gyakorlatbeli kihívások is előkerülnek.

Külön figyelmet kapnak az iráni Shahed kamikaze drónok, ezek működése, előnyei, hátrányai, valamint az, ahogyan Irán ezekkel ellátja szövetségeseit – például Oroszországot vagy különböző proxy csoportokat –, akik tömeges bevetés révén képesek túlszárnyalni a hagyományos védelmi rendszereket.

Kína nagyszabású, tengeri invázióra kifejlesztett úszó szigetrendszerei is bemutatásra kerülnek, amelyekkel – elemzők szerint – bővülhetnek a lehetséges partraszállási pontok Tajvan partjainál, könnyítve ezzel a tömeges eszközmozgást és stratégiai hadműveleteket.

Az ukrán fejlesztésű FP5 „Flamingo” típusú cirkálórakéta, az amerikai GBU-57 „bunkerromboló bomba” és a tömegesen gyártott orosz FAB típusú siklóbombák szerepe is előkerül: ezek a fejlesztések új dimenziókat nyitnak a hadviselés költséghatékonyságában, hatékonyságában, illetve abban, hogyan próbálnak az országok a támadó és védekező stratégiákat átalakítani.

Végül, a Pentagon titkos fegyverhasználati műveletei is szóba kerülnek Latin-Amerikában, különösen a drogszállító hajók elleni akciók során bevetett AC-130J „Ghostrider” ágyús gép és MQ-9 „Reaper” drón kapcsán.