A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 106 perc

A mitokondriumok szerepe a rák és krónikus betegségek új szemléletű kezelésében

Egy úttörő rákkutató az anyagcsere és a mitokondriumok állapotát tartja kulcsfontosságúnak a daganatos és egyéb krónikus betegségek kialakulásában, és felveti, hogy a hagyományos kezelési stratégiák újragondolására van szükség.

Világszínvonalú rákkutatók és biológusok egyre hangsúlyosabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a rák, valamint a legtöbb krónikus betegség kialakulásának hátterében sokkal inkább a sejtek energiaellátását biztosító mitokondriumok sérülései állnak, semmint örökletes genetikai mutációk. Ennek a nézőpontnak a megértése alapjaiban változtathatja meg a betegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos szemléletünket.

A beszélgetésben bemutatott elmélet középpontjában az áll, hogy a modern életmód – például a túlzottan feldolgozott szénhidrátbevitel, inaktivitás, tartós stressz, alvászavarok, valamint környezeti méreganyagok és vegyszerek – fokozatosan károsítják a mitokondriumokat. Ilyen körülmények között a sejtek energiaellátásában zavar keletkezik, amelynek következtében a sejtek visszatérhetnek egy ősibb, kevésbé hatékony fermentációs (erjesztéses) energiaforráshoz. Ez az energiaút támogatja a kontroll nélküli sejtosztódást, melyet rákos burjánzásként ismerünk.

Izgalmas összehasonlításként hangzik el, hogy a vadon élő ragadozók, például a farkasok körében szinte ismeretlen a rák, míg a háziasított kutyák körében, akik a modern emberhez hasonló életmódot folytatnak (kevés mozgás, túlzott kalóriabevitel), a leggyakoribb halálok a rák.

A beszélgetés számos kérdést vet fel a hagyományos orvoslás szemléletével kapcsolatban: Miért nem az anyagcserezavarok kerülnek fókuszba a rákkutatásban? Hogyan változtathatnánk meg étrendünket vagy életmódunkat, hogy csökkentsük a mitokondriális károsodás esélyét? Milyen biológiai útvonalakon keresztül történik a sejtek energia-biztosításának átkapcsolása fermentációra?

Érintett témák között szerepel a ketogén étrend, böjt, vércukor- és ketonszint mérése (GKI), stresszkezelés, alvás, környezeti mérgek hatása, valamint az újragondolt kemoterápia és sugárterápia kombinációja metabolikus terápiákkal. Külön kitérnek arra, milyen akadályok állnak még a szemléletváltás útjában az egészségügyben, illetve hogyan tudja az egyén saját kutatással, önmenedzsmenttel aktívan javítani életkilátásait.